A kiskunsági kuvikpopuláció diszperziós- és túlélési adatai a 2005-2018 közötti kutatási időszak eredményei alapján

 

Hámori Dániel

Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Roth Gyula Erdészeti- és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola

2018. 06. 05.

A hazánkban fokozottan védett, nem vonuló, kis territóriumot őrző kuvik

Kutatásaim egyik legfontosabb természetvédelmi kérdése az, hogy a kuvikpopuláció szempontjából a legfőbb korlátozó tényező a fészkelőhelyek száma, vagy az élőhelyi adottságok. A kuvik állománya számos európai országban csökkenő tendenciát mutat. Az egyes nyugat-európai kuvikállomány-csökkenések a természetes költési lehetőségek szűkülésével és az antropogén költőhelyeket veszélyeztető tényezőkkel állnak összefüggésben. Hazánk alföldi területein ez a tendencia – bár a pontos költőállomány nem ismert – még nem valószínűsíthető, de a tanyavilág folyamatos átalakulása, megszűnése, valamint a mezőgazdálkodási tevékenység modernizációja által hosszú távon ezen antropogén tényezők hatása várható. Többek között ezek vizsgálata és megelőzése céljából a felső-kiskunsági területen 2003-ban megkezdődtek az odútelepítések. Az odúkihelyezések olyan táplálkozó- és fészkelőhelyekre történtek, ahol az alkalmas költőhelyek hiányát megállapítottuk. A potenciális fészkelőhelyek számának mesterséges növelésével a nagyobb térbeli rendelkezésre állás segíthet a diszpergálásában és / vagy lehetővé teheti a terület populációdinamikai kiegyenlítését is. Ezenkívül az adatok hosszú távú elemzése számos kérdésre adhat választ a túlélési ráta, a várható életkor, a territórium-hűség, a diszperziós távolságok és az élőhelyi tényezők vonatkozásában. Vizsgálatainkkal a kuvik (Athene noctua) felső-kiskunsági populációjára jellemző korspecifikus, éves túlélési rátákat, valamint a kelési- és költési diszperziós jelenségek kimutatható eltéréseit kívántuk meghatározni. A 2005 májusa és 2018 júniusa közötti időszakban a Kiskunságban 782 egyedet fogtunk meg, a visszafogásokkal együtt összesen 892 alkalommal. A madarak fémgyűrűvel történő jelölése és visszafogásaik első sorban a vizsgálati területre kihelyezett mesterséges kuvikodúkban (március-június), illetve azok revírterületén belül történtek.

A kiskunsági kutatási területre kihelyezett kuvikodú látványrajza

A fogás-visszafogási adatokat nyílt populációs Jolly-Seber módszerrel elemeztük, az alternatív modellekben az egyedek túlélését magyarázó tényezőként a korcsoportot, az évhatást, valamint ezek kombinációját szerepeltettük. A modellek összehasonlítására az AICc értékeket használtuk, a szignifikáns magyarázóerővel bíró alternatív modellek átlagolásával állítottuk elő a végleges modellt, illetve annak paraméter értékeit. A vizsgált populációban az átlagos fészekalj-méret 2005-2018 között – a 2018-ban zajló pótköltések figyelembevétele nélkül - 3,62 ± 0,71 SD fióka/fészek volt. Az átlagos, apparens túlélési ráta (amely a mortalitást és a permanens emigrációt nem különíti el) a pullus kortól a 2y korban bekövetkező, első revírfoglalásig becsült értéke 13,37% ± 2,61% SE, míg az 1+ adult korú egyedek esetében az átlagos éves apparens túlélési ráta becsült értéke 83,16% ± 8,12% SE volt. A túlélési ráta ivar-függése a tojó és a hím ivarú öreg madarak költőodúban történő tavaszi megfogásának jelentősen eltérő megfogási valószínűsége miatt kevésbé pontos értéket adott a jelentősen elérő ivarbeli visszafogások miatt, melyek közül elsődleges túlsúlyban a tojó adult egyedek voltak (N=87). A visszafogások kiértékelésével már lehetőség adódott az elmozdulási távolságok értelmezésére, előzetes kiértékelésére. A pullusként jelölt egyedek közül – amelyek a következő években költő adult madárként kerültek visszafogásra – jelenleg 27 tojó és 8 hím egyed elmozdulási adatai ismertek. Az adatok alapján megállapítható, hogy a tojók mozgástartománya a hímekhez képest jóval kisebb, az átlagolt értékek tekintetében kb. harmada (8,9 km) a hímekhez (24,6 km) képest. Ismert fészkelőhely-váltásra egyelőre csak az adult tojó egyedek esetében került sor.  A költési időben adultként fogott egyedek elmozdulásának átlagos távolsága a következő évek költési időszakának visszafogásai alapján (9,2 km). Ez a távolság hasonló az 1y korú tojó egyedek esetében kapott átlagtávolsággal (7,3 km). Territórium váltás visszafogásaink alapján csak az adult tojók esetében történt, összesen 4 alkalommal. Egy adott egyed adott revírterület- és költőodú-foglaltságának tartósságát vizsgálva a tojók esetében az eddigi leghosszabb időszak 5, a hímek esetében pedig 6 év volt. Az ismert leghosszabban együtt élő kuvikpár 6 éven át költött sikeresen egy kunpeszéri kuvikodúban (2005-2010). A 2018-ban ismert legidősebb hím kuvikegyed 7y, a legidősebb tojó egyed pedig 6y korú volt.

Visszafogott adult költőpár (Kunpeszér, 2017.10.22.)

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján leszögezhető, hogy a korai (február-márciusi) ellenőrzések során általában mind a két ivar egyedei a költőládában tartózkodnak, és a megfogás nem befolyásolja negatívan a költési sikert. Az eredmények azt támasztják alá, hogy a Felső-Kiskunságban a kuvik állomány stabil, az emigráció és a mortalitás elkülönítése nélkül is enyhe növekedő tendenciát mutat. A kihelyezett mesterséges költőládák igen magas elfoglalási aránya azonban azt is jelzi, hogy a költésre alkalmas helyek száma fontos limitáló tényező lehet a vizsgált állomány esetében, amit az a tény is alátámaszt, hogy a vizsgált időszak végére (2018) a telepített mesterséges fészkek 47 % -át foglalták el a kuvikok költési célból. A fészekládák telepítése a korlátozott fészkelési lehetőséggel rendelkező régiókban hozzájárulhat a faj sikeres megőrzéséhez. Az eredmények végleges lezárása és értékelése a 2018-ban megkezdett költések befejezését követően kezdődhet meg.

A kutatás „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-3-I kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

 

Kedves Tagtársaink, Madárbarátok!

Egyesületünk tagjai 2018. május 18-20 között elvégezték az idei első nagy felmérést a Felső-Kiskunsági területen. A 3 napos felmérés alatt közel 90 odút ellenőriztünk. Az eredmények bíztatóak:

  • 42 kuvikköltést regisztráltunk; (sajnos 1 tönkrement, vélhetőleg emlős predáció miatt)
  • 11 felnőtt kuvikot jelöltünk
  • 14 fiókát gyűrűztünk, 6+6+2 megoszlásban
  • 1 füleskuvikköltést (tojó gyűrűzve, 5 tojás)
  • több szalakótaköltést regisztráltunk (1 öreg tojó madarat visszafogtunk, 2016 nyarán Bugyi közelében fiókaként gyűrűzték, az elmozdulása kb. 8 km)
  • 2 vörös vércse költést is feljegyeztünk, 2 tojó madarat meggyűrűztük
  • több alkalommal csóka költ néhány odunkban, összesen 9 fiókát jelöltünk.

Összegzés: a költések többsége csúszásban van, többnyire még csak tojások, vagy 1-2 napos fiókák vannak. A fészekaljak többnyire 4-5-6 tojásosak, de akadt 7 tojásos is. Ha az időjárás ilyen kedvező marad, sikeres évnek nézünk elébe.

Sajnos gyöngybagoly költéssel nem találkoztunk.

Minden tagtársunk támogatását köszönjük.

Budapest, 2018. május 21.                                                               

KOE-vezetőség

 

Bagolyfajok határozó kézikönyv ajánlása!

Örömmel értesítjük tagtársainkat, támogatóinkat és látogató érdeklődőinket, hogy a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kiadásában megjelent a

MAGYARORSZÁGON ELŐFORDULÓ BAGOLYFAJOK HATÁROZÁSA ÉS GYAKORLATI TERMÉSZETVÉDELME

című kiadmány, melynek elkészítésében egyes fajok írójaként és a könyv szerkesztői munkájában egyesületünk vezetősége is jelentős részt vállalt. A kötet egyben határozót, kézikönyvet és gyakorlati útmutatót foglal magába.

Beszámoló az MKOE 2017. júniusi terepi felméréséről

Egyesületünk tagjai 2017. június 03-05. között végezték el a második terepi felmérést a Felső-Kiskunsági törzsterületen. A három nap alatt közel 150 odút ellenőriztünk. A két felmérés összesített eredményei alapján megállapítható, hogy a szokatlanul hideg január, illetve az áprilisi extrém hideg-havazás rányomta bélyegét a kuvikok költésére.

Kuvikvédelemi szakmai tanulmányút Erdélyben
 
A soproni Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola doktoranduszaként 2016 tavaszában lehetőségem nyílt a Campus Mundi rövid külföldi tanulmányút pályázat benyújtására. Az 5 napos erdélyi kutatásra készített kutatási terv elfogadásra került, így július 11-15-e között vizsgálati témáimmal kapcsolatos felméréseket végezhettem Romániában.

Kedves tagtársaink, támogatóink!


Az alábbiakban szeretnélek tájékoztatni a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület elmúlt évi munkájáról és 2017 évi terveiről. Amennyiben úgy érzed, továbbra is szeretnéd ezt a munkát tagként vagy támogatóként segíteni, akkor a levél végén találsz egy rövid tájékoztatót ennek módjáról. A mellékelt, kézzel kötött, teljesen vagy részben újra- hasznosított és természetes alap- anyagokból készült kis füzetet pedig használd örömödre, belátásod szerint.

Bővebben...

 

Az 500. kuvikgyűrűzésen is túl vagyunk.....

Május 15 - 16-án, a kiskunsági törzsterületen lévő kuvikodúk egy részét ellenőriztük, felmérve az idei költések alakulását. Az eredmények alapján az elmúlt évekhez képest kb. 1-2 héttel tartanak előrébb a költések. Az újabb költési rekordszám (36 költés) alapján idén is növekedni fog a gyűrűzhető, az odukban kelt fiókák száma. A felmérés során a 2003-ban megkezdett kiskunsági kuvikvédelmi program csodálatos eseménye és élménye volt a felméréskor, hogy már az 500. kuvikot is (fiókaként) legyűrűzhettük a területen. A mai napig gyűrűzött egyedek száma: 543.

Beszámoló az MKOE (MME Kuvik Munkacsoport) 2017. májusi terepi felméréséről

Egyesületünk tagjai 2017. május 13-14. között végezték el az első terepi felmérést a Felső-Kiskunsági törzsterületen. Az itt található mintegy 200 odúból (kuvikodú, gyöngybagolyláda, D-odú,) kb. 80-at ellenőriztünk, elsősorban azokra az odukra koncentráltunk, ahol az elmúlt években volt költés. Az eredmények biztatóak: 38 odúban van/volt kuvikköltés, sajnos néhány esetben a költés tönkrement. Egy gyöngybagolyköltést is regisztráltunk Tatárszentgyörgy határában, a tojó 6 tojáson kotlott. A megszokott csóka-, vörös vércse-, seregélyköltésekkel is találkoztunk.

Rádióműsor a kuvikvédelemről

A Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesületünk gyűrűzési szakmai vezetője Csortos Csaba és a Budakeszi Vadaspark szakvezetője Aczél Gergely, a kuvikok mai tudományos megfigyeléséről valamint az egyesület kuvikvédelmi programjáról adtak interjút a Kossuth Rádió munkatársának.

Kedves Tagtársaink, Támogatóink!

2016. szeptember 30-október 2. között a Kunságban védelmi munkát végeztünk.
Az eredmények:

Az MME Bükki Helyi Csoport kuvikvédelmi tevékenysége 

Ezen az oldalon az MME Bükki Helyi Csoport kuvikvédelmi tevékenységéről olvashattok... 

 

 

Élménybeszámoló

Kedves Tagtársaink!

2016. december 16-án Szekszárdon jártunk az MME Helyi Csoportjának meghívására. Mintegy 1,5 órás előadást tartottunk egyesületünk tevékenységéről, a kuvikvédelem fontosságáról, az odúkihelyezés fortélyairól. 

Az M1 forgatása a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél a kuvikvédelemről

Egyesületünk szerepelt az M1 „Kék bolygó” műsorának felvételén március 8-án.  A forgatás vágott anyaga 2016. március 21-én került adásba az M1 tv adón. A műsort ezt követően az M2, Duna és DunaWorld csatornáin is ismételni fogják.

 

 

 
Joomla templates by a4joomla