Kuvikvédelemi szakmai tanulmányút Erdélyben
 
A soproni Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola doktoranduszaként 2016 tavaszában lehetőségem nyílt a Campus Mundi rövid külföldi tanulmányút pályázat benyújtására. Az 5 napos erdélyi kutatásra készített kutatási terv elfogadásra került, így július 11-15-e között vizsgálati témáimmal kapcsolatos felméréseket végezhettem Romániában.
Ebben a marosvásárhelyi székhelyű Milvus Group Kutatási és Fejlesztési Intézet, Románia egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete volt segítségemre. Tanulmányaim során még nem volt alkalmam részt venni külföldi tanulmányúton, így számomra rendkívül hasznos volt Erdélyben, a maros-megyei régió élőhelyein a szakmai tapasztalatszerzés, és a későbbi disszertációmmal kapcsolatos kutatások elvégzése a fogadó szervezet szakembereivel közösen. Az 5 nap során Daróczi J. Szilárd munkacsoport-vezető segítette végig a nappali és éjszakai terepi munkámat. Hazai kutatásaim elsődleges célja a kuvikkal kapcsolatos, a Kárpát-medencében eddig ismeretlen élőhely- és táplálkozáspreferenciabeli adatok gyűjtése és értékelése, amelyek lehetővé teszik e fokozottan védett faj tudományos alapokon nyugvó hosszú távú védelmét, mesterséges megtelepítési lehetőségeinek élőhely- és táplálékkínálat-függő feltételeit. E révén költőhelyek pontos felvételezésére, élőhely-térképezésére, diszperziós mozgásformák (kóborlás) vizsgálatára, valamint hasonló léptékben a tájhasználat és haszonállattartás – mint feltételezhetően meghatározó élőhelyi és táplálkozásbiológiai feltétel – elemzésére került sor a régió egyes településein is. 
 
 
Nyárád menti mozaikos kuvik-élőhely
 
Érkezésemet követően az Intézet székhelyén egyeztetésre kerültek a tervezett feladatok. Itt megismertem a szervezet működését, felépítését, céljait és kutatásait. A romániai - és ezen belül első sorban az erdélyi - kuvikpopuláció kutatási eredményeiről, visszafogási adatairól és állományának valószínűsített nagyságáról, illetve trendjéről tájékoztatást kaptam. 
A  Nyárád- és Küküllő folyók mentén összesen 14 települést és környékét jártuk be. A tanulmányút során a szervezet szakemberei által már a korábbi években azonosított költőhelyek bejárását részesítettük előnyben. A  revírterületeken többrétű munkát végeztünk: 
-szemrevételeztük az élőhelyek mozaikosságát
-a helyi adottságoknak megfelelően azonosítottuk az antropogén költőhelyek veszélyeztető tényezőit 
-az új költőhelyeket regisztráltuk
-4 mintavételi helyen sor került a fészkelőhely környékén felhalmozott köpetanyag teljes begyűjtésére
-egy egész éjszakán át sor került a hívóhanggal történő befogási módszerek alkalmazására (függönyháló, hurkos csapda).
 
 
Felnőtt hím kuvik biometriai adatfelvétele
 
A bejárt települések tengerszint feletti magassága általában 200-600 méter között ingadozott, de a terület nem csak ebben tér el az alapkutatásomat jelentő kiskunsági kutatási területhez képest. Az éjszakai felmérések során a települések határában, vagy azokon belül is szinte minden alkalommal sikerült megszólaltatnunk kuvikot, néhány alkalommal egy időben több pár is reagált. Ez alátámasztja, hogy ezen a területen a kuvikok nagyon kedvező élőhelyi adottságokat élveznek:
-a megismert dombvidéki élőhely mezőgazdaságára még jórészt a kis parcellás, családi, extenzív gazdálkodás a jellemző
-a bejárt falvak mindegyikében még jelentős a házi állatokat (baromfi, sertés, szarvasmarha, ló, juh, kecske) nevelő és tartó családok száma
-jellemzőek a falvak szegélyterületein a kaszálók és legelők
-rengeteg mezőgazdasági létesítmény (szénatároló, hodály, ól, góré, gabonatároló) és sajnos már lakatlan családi ház, vagy félkész állapotú épület biztosítja a kuvikok számára a potenciális fészkelési lehetőségeket.
 
 
Egy elhagyatott mezőgazdasági épület: kiváló fészkelőhely a kuvikok számára
 
Az itt szerzett gyakorlati tapasztalatok és a végzett vizsgálatok révén már, nagyobb léptékben, másképp látom a kuvikvédelmet. Erdélyben még nagy számú állománya él ezen fajnak, itt nincs szükség mesterséges odútelepek létrehozására, és ennek oka egyszerű: az emberek itt még a természetet tisztelve, Vele együtt élve gondozzák és ápolják hagyományaikat a mezőgazdálkodás terén (is), ez pedig olyan egyedi heterogenitást biztosít az élőhelyen, amely (egyelőre) természetvédelmi, emberi beavatkozás nélkül is működik, ÉL. Úgy gondolom hazánkban is törekednünk kell ezen rendszer újbóli felépítésére, ahol még lehet, megőrzésére. A ma már hazánkban még az Alföldön is megjelenő „városiasodást”, mezőgazdasági modernizálást, és az ezzel járó tájhasználat-változásból bekövetkező kuvik állománycsökkenést nem lehet hosszú távon költőládákkal „korrigálni”.
 
Kollégámnak, Daróczi J. Szilárdnak ez úton is köszönöm odaadó segítségét, és ezt a nagyszerű élményt!
 
Hámori Dániel
 
 
 
 
 
Joomla templates by a4joomla